Rézfúvós hangszerek - A Zeneakadémia műhelyei
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Wednesday, October 26 2022 7:00PM
Mihalovich Ödön nélkül a Zeneakadémia semmiképp sem válhatott volna azzá az intézménnyé, amelynek napjainkban ismerjük. Amikor ugyanis 1887-ben átvette Erkeltől az intézmény vezetését, annak tanrendjében még csak a zongora, orgona, ének, hegedű, cselló és zeneszerzés tantárgyak oktatása szerepelt. Mihalovich jelentősen kibővítette az iskolát: létrehozta a tanárképzést, megemelte a felvehető növendékek létszámát, olyan tanárokat szerződtetett, mint Dohnányi Ernő vagy Bartók Béla, elérte, hogy az intézmény oktatói állami alkalmazottak lehessenek, és számos új képzést indított útjára – a fuvola-, oboa-, klarinét- és fagott-tanszak megszervezése mellett a kürt-, trombita- és harsonaoktatás megindulása is neki köszönhető. Ebből következően jelen esetben szó szerint elmondható, hogy Mihalovich 1919-ig tartó igazgatói kinevezése és tevékenysége nélkül a Zeneakadémia rézfúvós műhelyét bemutató hangverseny egészen biztosan nem jöhetett volna létre.
Az angol zene a 17. században a politikai és társadalmi viszonyokhoz hasonló volumenű változáson ment keresztül. Az utolsó évtizedekre érett be a helyi hagyományok, illetve az országba bejutott francia és olasz zene fúziója, amely egy sajátos, sokszínű és gazdag angol barokk stílus létrejöttét eredményezte. Ennek a zenei áramlatnak a legfőbb képviselői John Blow, illetve a tragikusan rövid életű tanítványa, Henry Purcell voltak.
A Junior Prima díjas Devich Benedek zenész családban nőtt fel, és bár szülei nem erőltették a zenei pályát, támogatták érdeklődését. Koncertélményei hatására végül a nagybőgőt választotta, mert úgy érezte, így még közvetlenebbül képes kifejezni az emberi érzéseket. A nagybőgő egyre népszerűbb szólóhangszerként is, ezért Devich is nagy érdeklődéssel fordul az átiratok felé. A koncerten közreműködik a nemzetközi hírű zongoraművész, Palojtay János, akit Várjon Dénes generációja egyik legizgalmasabb egyéniségének nevezett.
A százötven éve született Pablo Casals (katalánul Pau Casals) a 20. század egyik, ha nem a legnagyobb gordonkaművésze volt. Jellegzetes, éneklő hangot eredményező játékmódja forradalmasította a csellójátékot.
Idén a 150 éves Zeneakadémia alapítójáról, Liszt Ferencről is megemlékezik az intézmény, így az ünnepségsorozat a jubileumi hangverseny másnapján is…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.