Prunyi Ilona, Banda Ádám és Perényi Miklós ( Beethoven plusz )
Beethoven: 4. (B-dúr) zongoratrió, op. 11 („Gassenhauer”)
Glinka: d-moll („Patetikus”) trió
Beethoven: 7. (B-dúr) zongoratrió, op. 97 („Főherceg”)
Beethoven: 4. (B-dúr) zongoratrió, op. 11 („Gassenhauer”)
Glinka: d-moll („Patetikus”) trió
Beethoven: 7. (B-dúr) zongoratrió, op. 97 („Főherceg”)
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. október 30. péntek, 19:30
Beethoven: 4. (B-dúr) zongoratrió, op. 11 („Gassenhauer”)
Glinka: d-moll („Patetikus”) trió
SZÜNET
Beethoven: 7. (B-dúr) zongoratrió, op. 97 („Főherceg”)
Prunyi Ilona (zongora), Banda Ádám (hegedű), Perényi Miklós (cselló), Rumy Balázs (klarinét), Tóth Sára Rebeka (fagott)
„Milyen ellenállhatatlanul vezeti [...] hallgatóját egyre magasabbra és magasabbra emelkedve a végtelen és határtalan szellemvilágába!” – lelkesedett E. T. A. Hoffmann egy 1810-ben publikált tanulmányában Beethoven művészetéért. Bár az idézett szöveg alapvetően az 5. szimfónia újszerűségét dicséri, világosan kiolvasható belőle, miért tekintette Hoffmann a romantikus esztétika megalkuvást nem ismerő zászlóvivőjének a bécsi komponistát. Úgy vélte, Beethoven alkotásai a zene lehető legmagasabb rendű lényegét ragadják meg, egyenesen az emberi lélekhez szólnak, és ennél fogva sosem veszíthetik el jelentőségüket az utókor számára. Meggyőződésének helytálló voltát mi sem igazolja fényesebben, mint hogy 2020-ban Beethoven születésének 250. évfordulójára emlékezik az egész zenei világ. Az ünneplésből természetesen a Zeneakadémia is kiveszi a részét egy koncertsorozattal, amelynek fellépői között a magyar hangversenyélet olyan nagyságai tisztelegnek Beethoven géniusza előtt, mint Prunyi Ilona, Perényi Miklós és Banda Ádám. Beethoven zongoratrióit Glinka rendhagyó hangszerösszeállítású, itáliai évei alatt komponált fiatalkori műve egészíti ki, melyben két fiatal művész, Rumy Balázs és Tóth Sára Rebeka működnek közre.
„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a zongoraművész első önálló zeneakadémiai estjéről. Ránki „szokatlanul és csodálatra méltóan perfekt zongorista. Rendkívüli biztonsággal birtokolja és közvetíti a zenei anyagot
A barokk kor csembalóra komponáló szerzői közül az egyik legkiválóbb és legkreatívabb Domenico Scarlatti volt, darabjait a mai kor embere is „szívesen fogyasztja” – állapította meg Debussy az 1900-es évek legelején. Dicséretében természetesen kritikát kell gyanítanunk, a századvég nehéz levegőjű, sűrű zenéjének elutasítását. Az ő ideálja a rokokó könnyedségének és szellemességének, finom érzékiségének újrateremtése volt, egy olyan zenei világ kialakítása, melyet olyannyira csodált például a kora 18. századi festő, Antoine Watteau vásznain.
A Zeneakadémia főépülete, a Liszt Ferenc téri zenepalota a világ legvarázslatosabb koncerthelyszínei közé tartozik.
Cziffra György szólóestje (1956)
Kodály Zoltán és a Zeneakadémia kapcsolata szoros és meghatározó volt, mind Kodály életére, mind a Zeneakadémia fejlődésére nézve. Kodály a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!