A legkisebbeknek sincs megtiltva, hogy nagy dolgokról álmodjanak, sőt törekedjenek is nagy dolgokra – szerényen, képességeikhez mérten.
Annak az intézménynek a története, amelyet ma Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnáziumnak neveznek, évtizedekkel a Zeneakadémia megnyitása előtt, 1840-ben kezdődött. több
Annak az intézménynek a története, amelyet ma Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnáziumnak neveznek, évtizedekkel a Zeneakadémia megnyitása előtt, 1840-ben kezdődött. Egy magas szintű képzést nyújtó, modern zeneiskola gondolata, amilyen a párizsi Conservatoire, a bécsi vagy éppen a Mendelssohn által alapított lipcsei konzervatórium is volt, erősen foglalkoztatta a kor döntéshozóit, a pénzügyi háttér biztosítása azonban már akkor sem bizonyult könnyű feladatnak. Ezen segített az év januárjában Pesten koncertező Liszt Ferenc, aki egyetlen hangversennyel tizenkétezer frankot gyűjtött az intézmény javára. Az iskola egészen 1948-ig a Nemzeti Zenede nevet viselte, és nagyszerű muzsikusok hosszú sorát adta a hazai és európai zenei életnek. Persze tehetséges növendékekben ma sincs hiány, ahogyan azt a Konzi diákjainak érett és ihletett produkciói évről évre bizonyítják a Zeneakadémia Solti Termében.
RENDEZŐ: Zeneakadémia Koncertközpont
Beethoven három utolsó zongoraszonátája a berlini Schlesinger kiadó felkérésére készült 1820 és 1822 között. Az E-dúr (op. 109) ajánlása Maximiliane…
Elsőre talán szokatlannak hat a hárfa és a szaxofon társítása, tíz évvel ezelőtt azonban – tulajdonképpen egy véletlen találkozásnak köszönhetően…
Az ember, aki elindította az operát világhódító útján. A szerző, aki szembe mert menni a hagyományokkal. A forradalmár, akinek nem…
