Orgona-sztorik IX.
Franck: Prelűd, fúga és variáció, op. 18 — Franck: Final, op. 21 — Franck: A-dúr fantázia — Franck: Cantabile — Franck: Hősi darab — Franck: E-dúr korál
Franck: Prelűd, fúga és variáció, op. 18 — Franck: Final, op. 21 — Franck: A-dúr fantázia — Franck: Cantabile — Franck: Hősi darab — Franck: E-dúr korál
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. október 31. vasárnap, 19:30
Orgona-sztorik IX.
Közreműködők:
orgona: Fassang László
színművész: Mácsai Pál
A régóta népszerű Orgona-sztorik lényege, hogy történetmesélős koncerteken hozza közel a közönséghez a zenét. A sorozat kilencedik állomásához érkezik, melyen a romantikus orgonazene egyik legizgalmasabb alakjának, César Francknak műveit hallgathatjuk meg, természetesen a hozzájuk kapcsolódó történetekkel együtt.
Aki szereti az orgonazenét, tudja, hogy a hangszer irodalmának vannak meghatározó irányzatai, „nemzeti dialektusai”. Frescobaldi itáliai stílusát aligha tévesztenénk össze Buxtehude északi zenéjével vagy Bach jellegzetesen német komolyságával. És a franciák? A gall orgonazene külön világ, aligha véletlenül, hiszen a francia orgonaépítészet is önálló, minden mástól különböző eredményeket ért el. A francia orgonazene halhatatlan mestere César Franck - tekintsünk el most nagyvonalúan attól a ténytől, hogy eredetileg nem francia volt, hanem belga (részben német felmenőkkel), de hát élete túlnyomó részét Párizsban töltötte, és ahogy mondani szokás, „betagozódott” a francia zeneéletbe. Átszellemült, emelkedett orgonaművei a hangszer irodalmának legbecsesebb kincsei közé tartoznak. Közülük játszik néhányat Fassang László, a kiváló orgonaművész, a Müpa orgonakoncertjeinek kísérletező nyitottságú szerkesztője, és szerzőjükről oszt meg velünk kötetlen stílusban „orgonasztorikat” régi beszélgetőtársa, Mácsai Pál.
Rendező: Müpa
Pétery Dóra és a Trió Passacaglia – Rajk Judit, Kéringer László és Zétényi Tamás különleges összeállítású és hangzású együttese – kifejezetten a Zeneakadémia Nagytermébe szerkesztette új műsorát, amelynek vezérfonala János evangéliumának a mennyet és a földet párhuzamba állító gondolata (Jn 3,12: „Ha a földiekről szóltam néktek és nem hisztek, mimódon hisztek, ha égiekről szólok néktek?”).
A Zeneakadémia főépülete, a Liszt Ferenc téri zenepalota a világ legvarázslatosabb koncerthelyszínei közé tartozik.
Schumann: Humoreszk, op. 20 Mozart: 21. (C-dúr) zongoraverseny, K. 467 SZÜNET D. Scarlatti: G-dúr szonáta, K. 427 D. Scarlatti: A-dúr…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!