Mozart variációk és szonáták zongorára és hegedűre/4 (Összkiadás élőben)
Összkiadás élőben
Mozart variációk és szonáták zongorára és hegedűre/4
több
Program
Zeneakadémia saját produkció. Zeneakadémia jegyutalvány és Szabadfelhasználású jegy felhasználható.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. február 7. csütörtök, 19:00
Mozart: 27. (G-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 379
Mozart: 28. (Esz-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 380
SZÜNET
Mozart: 29. (A-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 402- (töredék, M. Stadler befejezésével)
Mozart: 30. (C-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 403- (töredék, M. Stadler befejezésével)
Mozart: 31. (C-dúr) hegedű-zongora, K. 404/ (töredék, M. Stadler befejezésével)
Mozart: 32. (B-dúr) hegedű-zongora, K. 454
Szabadi Vilmos (hegedű), Farkas Gábor (zongora)
Ha Wolfgang Amadeus Mozart neve és a „befejezetlenség” kifejezés egymás mellé kerül, a legtöbben azonnal a zeneszerző utolsó művére, a Franz Xaver Süssmayr által befejezett Requiemre (K. 626) gondolnak. Azonban nem ez Mozart egyetlen töredékben maradt és egy kortársa által kiegészített műve. Harminchat zongora-hegedű szonátája közül négyet az a Maximilian Stadler abbé fejezett be, aki Mozart személyes jó barátjává vált az 1780-as évek végén, majd 1796-ban többek között azért költözött Bécsbe, hogy korán elhunyt pályatársának hagyatékát kezelje. Az Összkiadás élőben sorozat negyedik hangversenyén három Stadler által befejezett szonátatöredék mellett felcsendül Mozart két 1781-ben, Bécsbe érkezése után nem sokkal keletkezett kéttételes darabja, illetve az 1784 áprilisában készült B-dúr szonáta, mely Regina Strinasacchi mantovai hegedű- és gitárművésznő számára készült. A legenda szerint a bemutatót az itáliai vendégművész bécsi koncertjén, egy héttel a mű elkészülte utánra tervezték, Mozartnak azonban csak arra volt ideje, hogy a hegedűszólamot leírja, a zongoraszólamot üres kottapapír előtt ülve játszotta.
Ajánlatunk
A barokk kor csembalóra komponáló szerzői közül az egyik legkiválóbb és legkreatívabb Domenico Scarlatti volt, darabjait a mai kor embere is „szívesen fogyasztja” – állapította meg Debussy az 1900-es évek legelején. Dicséretében természetesen kritikát kell gyanítanunk, a századvég nehéz levegőjű, sűrű zenéjének elutasítását. Az ő ideálja a rokokó könnyedségének és szellemességének, finom érzékiségének újrateremtése volt, egy olyan zenei világ kialakítása, melyet olyannyira csodált például a kora 18. századi festő, Antoine Watteau vásznain.
A Zeneakadémia zenekariművész-képzésében korábban fontos szerepet játszott a fúvószenekari repertoár és az ehhez szükséges speciális játékmód elsajátítsa. Hosszú szünet után, Szentpáli Roland művészeti vezetésével immár két éve ismét működik az intézmény koncertfúvós zenekara, melyet azért is hívtak ismételten életre, hogy napjaink zeneszerzőit új művek komponálására buzdítsák, ezzel is hozzájárulva a modern magyar fúvószenekari repertoár bővítéséhez.
Kevés zongorás trió vállalkozik kortárs művek előadására. Balog Alexandra, Vida Mónika Ruth, Koppán Kata, Vavrinecz András és Tóth Barnabás kamaraestje mindenképpen a hiánypótló, de a közönség igényeihez is kapcsolódó koncertek sorát gyarapítja. A hangverseny két félidejének műsora szimmetrikus: mindkét részben egy kortárs zongoratrió a nyitószám, amit egy szólócsellóra írt, szintén kortárs darab követ, végül pedig mindkét részt a klasszika legnagyobb alakjainak művei zárják.
Ajánló
Cziffra György szólóestje (1956)
A 2012-ben alakult Duo Sera különleges formáció, első koncertjükön a zenetörténet első szaxofonra és hárfára írt kompozícióját játszották. Mivel e…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!