A legkisebbeknek sincs megtiltva, hogy nagy dolgokról álmodjanak, sőt törekedjenek is nagy dolgokra – szerényen, képességeikhez mérten.
Mors et vita, halál és élet – ez Martin Schmeding és az Új Liszt Ferenc Kamarakórus koncertjének mottója. Schmeding Németország egyik legelismertebb orgonaművésze, aki hazájának több rangos zenei főiskoláján tanított, valamint 250 intézmény több mint 2000 jelöltje közül 2017-ben megkapta „Az év tanára” kitüntetést. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. november 19. kedd, 19:30
Az 1975-ben született művész úgy állította össze programját, hogy a felhangzó művek a fenti témapárt járják körül, egyikre a másik szemszögéből tekintve – ez a koncepció illeszkedik az év mindenszentekkel és adventtel határos novemberi időszakához is. A keretet egy-egy rekviem-kompozíció adja, míg az idén nyolcvanéves Szathmáry Zsigmond alkotása, valamint a nyolcvan éve elhunyt Charles Tournemire húsvéti himnuszán alapuló darabja élet és halál viadalának szimbólumai lehetnének. Max Reger monumentális korálfantáziája pedig a szerző leírása szerint olyan látomás, amelynek első részében az éjféli temető jelenik meg az utolsó ítélet előtti napon, a finálé pedig a feltámadás diadalát hirdeti.
Brahms: Német Requiem, op. 45 – 6. Denn wir haben hie keine bleibende Statt (Robert Schaab átirata)
Szathmáry Zsigmond: Mors et Vita
Reger: Korálfantázia a Wachet auf, ruft uns die Stimme kezdetű korálra, op. 52/2
Tournemire: Improvizáció a Victimae paschali laudes dallamára (Maurice Duruflé átirata)
Duruflé: Requiem, op. 9
Martin Schmeding (orgona)
Új Liszt Ferenc Kamarakórus (karigazgató: Nemes László Norbert)
Hangzó festmények? Képtelenség! Hiszen a képeket nézzük, a zenéket hallgatjuk. De nem Muszorgszkijnál, aki festő barátja képeit zenésítette meg. És bármilyen hihetetlen, megfelelő zenei karakterekkel nemcsak a képen látható személy vagy helyszín ültethető át zongorára, de a festmény stílusa, színvilága, mérete is.
„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a zongoraművész első önálló zeneakadémiai estjéről. Ránki „szokatlanul és csodálatra méltóan perfekt zongorista. Rendkívüli biztonsággal birtokolja és közvetíti a zenei anyagot
A Zenék billentyűkre című évad szó szerint varázslattal indul. A nyitókoncerten egy nagy hatalmú mágus ügyes-bajos segédjének történetét ismerheti meg…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
