A legkisebbeknek sincs megtiltva, hogy nagy dolgokról álmodjanak, sőt törekedjenek is nagy dolgokra – szerényen, képességeikhez mérten.
Mors et vita, halál és élet – ez Martin Schmeding és az Új Liszt Ferenc Kamarakórus koncertjének mottója. Schmeding Németország egyik legelismertebb orgonaművésze, aki hazájának több rangos zenei főiskoláján tanított, valamint 250 intézmény több mint 2000 jelöltje közül 2017-ben megkapta „Az év tanára” kitüntetést. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. november 19. kedd, 19:30
Az 1975-ben született művész úgy állította össze programját, hogy a felhangzó művek a fenti témapárt járják körül, egyikre a másik szemszögéből tekintve – ez a koncepció illeszkedik az év mindenszentekkel és adventtel határos novemberi időszakához is. A keretet egy-egy rekviem-kompozíció adja, míg az idén nyolcvanéves Szathmáry Zsigmond alkotása, valamint a nyolcvan éve elhunyt Charles Tournemire húsvéti himnuszán alapuló darabja élet és halál viadalának szimbólumai lehetnének. Max Reger monumentális korálfantáziája pedig a szerző leírása szerint olyan látomás, amelynek első részében az éjféli temető jelenik meg az utolsó ítélet előtti napon, a finálé pedig a feltámadás diadalát hirdeti.
Brahms: Német Requiem, op. 45 – 6. Denn wir haben hie keine bleibende Statt (Robert Schaab átirata)
Szathmáry Zsigmond: Mors et Vita
Reger: Korálfantázia a Wachet auf, ruft uns die Stimme kezdetű korálra, op. 52/2
Tournemire: Improvizáció a Victimae paschali laudes dallamára (Maurice Duruflé átirata)
Duruflé: Requiem, op. 9
Martin Schmeding (orgona)
Új Liszt Ferenc Kamarakórus (karigazgató: Nemes László Norbert)
„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a zongoraművész első önálló zeneakadémiai estjéről. Ránki „szokatlanul és csodálatra méltóan perfekt zongorista. Rendkívüli biztonsággal birtokolja és közvetíti a zenei anyagot
A barokk kor csembalóra komponáló szerzői közül az egyik legkiválóbb és legkreatívabb Domenico Scarlatti volt, darabjait a mai kor embere is „szívesen fogyasztja” – állapította meg Debussy az 1900-es évek legelején. Dicséretében természetesen kritikát kell gyanítanunk, a századvég nehéz levegőjű, sűrű zenéjének elutasítását. Az ő ideálja a rokokó könnyedségének és szellemességének, finom érzékiségének újrateremtése volt, egy olyan zenei világ kialakítása, melyet olyannyira csodált például a kora 18. századi festő, Antoine Watteau vásznain.
„A francia klasszikusok közül legjobban Couperin felel meg temperamentumomnak” – nyilatkozta Ravel 1924-ben. A francia barokk zene emléke előtt hódoló zongoraműve, a Le tombeau du Couperin 1914 ás 1917 között született, zenekari átirata pedig 1919-ben. A kompozíció meglepően hamar eljutott Magyarországra, először 1922-ben, a Svéd Királyi Balett vendégjátéknak zenéjeként szólalt meg, az eredeti zongoraaverzió pedig éppen 100 éve, 1925-ben.
A program kb. 50 perces programon bemutatjuk a Zeneakadémia épületének különleges díszítéseit, rejtett kincseit, megismerkedhetnek a legendás a Nagyterem történetével…
A Bartók Konzi együtteseinek évadzáró estje
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
