Program


Maria Joao & Egberto Gismonti - Jazz itt!

Maria Joao & Egberto Gismonti - Jazz itt!

Több évtizednyi világhódítás után, 2016 nyarán hozta össze az élet Maria Joãót és Egberto Gismontit. Olaszországban adták első közös koncertjüket, melynek híre pillanatok alatt szárnyra kapott. A rendkívüli hangú, egyedülálló zeneiségéről híres Maria João már régóta álmodozott arról, hogy egy nap színpadra állhasson a brazil zeneszerző–feltaláló–hangszervirtuózzal; vágya most teljesült, október 17-én, a Zeneakadémia Nagytermében a jazz szerelmesei is tanúi lehetnek egy újabb csoda születésének a két életút találkozásából.

Zeneakadémia saját produkció. Zeneakadémia jegyutalvány és Szabadfelhasználású jegy felhasználható.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2017. október 17. kedd, 19:30

Maria João huszonhét éves volt, amikor a zene egyik pillanatról a másikra átvette a főszerepet az életében: az egyik barátja elhívta Portugália (és Európa) legrégebbi jazzklubjába, a lisszaboni Hot Clube de Portugalba énekelni. Bár tanára sosem volt, és akkor még a kottát sem ismerte, környezetét azonnal lenyűgözte, s mindössze egy év kellett hozzá, hogy együttesével kiadja első lemezét, a Quinteto Maria Joãót. 1985-ben fellépett a cascais-i, majd a San Sebastian-i Jazz Fesztiválon, utóbbit meg is nyerte. Innen már nem volt megállás: európai turnék, különbözo formációk, például Aki Takase japán zongoristával, 1994-tol pedig Mário Laginha portugál zeneszerző-zongoristával kezdett együtt dolgozni. A duó szinte minden évben kiadott egy lemezt, melyek közül kiemelkedik a 2000-ben, Brazília ötszáz éves felfedezésének apropóján rögzített Chorinho Feliz (Boldog siránkozás).

A portugál művésszel szemben a Rio de Janeiró-i Egberto Gismonti élete szinte kódolva volt a zenére. Félig libanoni, félig olasz muzsikuscsaládba született, kora gyermekkorától zongorázott, aztán autodidakta módon megtanult fuvolázni és gitározni. 1968-ban Párizsba költözött, hogy a hangszerelés és zeneszerzés fortélyait elleshesse a modern zene nagyjaitól, a 20. század számos zeneszerző nagyságát oktató Nadia Boulanger-től és a 2. világháború utáni francia avantgárd egyik meghatározó alakjától, Jean Barraquétól. Egy évvel később rögzítette első önálló albumát, melyet a hetvenes években hét újabb lemez követett. Kezdetben főként hangszeres zenét komponált, amelyben a jazzt elektronikus, atonális és dél-amerikai indián zenével keveri. Albumain eleinte nyolchúros gitáron játszott, amely mind az akkordok, mind a polifon játékmód szempontjából gazdagabb lehetőségeket kínált számára; ezt később tíz-, tizenkét, majd tizennégy húros hangszerre bővítette. Életében meghatározó volt az 1976-os év, melyet a brazíliai xingu indián törzsnél töltött. „Séta a dzsungelen keresztül” – írta az ezt követően született albumáról, s utazásának hatása végigkísérhető a további műveiben is. Mindazonáltal Gismonti zenéje nem kizárólag a brazil népi gyökerekből táplálkozik, rendkívül egyéni stílusát a populáris zene, a jazz, az avantgárd, és a rock is áthatja.

 

Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Ajánlatunk


A Zeneakadémia zenekariművész-képzésében korábban fontos szerepet játszott a fúvószenekari repertoár és az ehhez szükséges speciális játékmód elsajátítsa. Hosszú szünet után, Szentpáli Roland művészeti vezetésével immár két éve ismét működik az intézmény koncertfúvós zenekara, melyet azért is hívtak ismételten életre, hogy napjaink zeneszerzőit új művek komponálására buzdítsák, ezzel is hozzájárulva a modern magyar fúvószenekari repertoár bővítéséhez.

A kerek évfordulók mindig jó lehetőséget teremtenek arra, hogy visszatekintsünk. A Zeneakadémia rejtett kincsei tematikus sorozat felfedezésre hívja a koncertlátogatókat az intézmény alapításának 150. évfordulója alkalmából. Az egykoron zeneszerzést vagy hangszerelést oktató zeneakadémiai tanárok szerzeményeiből is válogat az Új Liszt Ferenc Kamarakórus.

„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a zongoraművész első önálló zeneakadémiai estjéről. Ránki „szokatlanul és csodálatra méltóan perfekt zongorista. Rendkívüli biztonsággal birtokolja és közvetíti a zenei anyagot

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!