
Klenyán Csaba és a Hungarian Quartet
Bartók: 3. vonósnégyes, BB 93
Brahms: h-moll klarinétötös, op. 115
Schubert: 14. (d-moll) vonósnégyes, D. 810 („A halál és a lányka”)
Bartók: 3. vonósnégyes, BB 93
Brahms: h-moll klarinétötös, op. 115
Schubert: 14. (d-moll) vonósnégyes, D. 810 („A halál és a lányka”)
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. február 12. szerda, 19:30
Hungarian Quartet: Keller András, Pilz János (hegedű), Homoki Gábor (brácsa), Fenyő László (cselló)
Közreműködik: Klenyán Csaba (klarinét)
A három hazai zenészgeneráció tudását, tehetségét integráló Hungarian Quartet a magyar vonósnégyesjáték külsőségektől mentes, de nagyon is humánus hagyományának megújítását tűzte ki célul. A formáció névválasztásával deklarálta, hogy az 1935-ben Végh Sándor által alapított és később Székely Zoltán által vezetett Hungarian String Quartet 1972-ben abbamaradt munkáját kívánja folytatni. Valójában azonban a világhírűvé lett budapesti kvartettjáték kezdetére is visszautalnak, hiszen az 1909 és 1946 között működő, Waldbauer Imre és Kerpely Jenő nevével fémjelzett legendás kamarazene-társulás szintén Magyar Vonósnégyes néven hódította meg a hazai és külhoni közönséget. Az új magyar szuperkvartett hangversenyén Bartók Béla effektusokban gazdag 3. vonósnégyese után Johannes Brahms kései klarinétötöse csendül fel Klenyán Csaba közreműködésével. Az est második felében egy másik hajdani bécsi lakos, Franz Schubert ma is megrázó, lassú tételében saját „A halál és a lányka” című dalát variáló kvartettje szerepel.
„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a zongoraművész első önálló zeneakadémiai estjéről. Ránki „szokatlanul és csodálatra méltóan perfekt zongorista. Rendkívüli biztonsággal birtokolja és közvetíti a zenei anyagot
A Zeneakadémia alapításának 150. évfordulója jó alkalom arra, hogy megvizsgáljuk az intézménytörténet és a magyar zenetörténet közös metszetét. A Zeneakadémia rejtett kincsei tematikus sorozat egy lehetőség a visszatekintésre és az újrafelfedezésre.
Noha ezúttal billentyűkre írt meséket vizsgálunk, mindez nem jelenti azt, hogy kizárólag billentyűs hangszerek kerülnek színpadra az évadban. Camille Saint-Saëns Az állatok farsangja című darabjának elengedhetetlen tulajdonsága ugyanis, hogy az egészen elképesztő hangszerelési trükköknek hála különböző hangszer-összeállításokon keresztül képes megeleveníteni állatokat a halaktól az elefántig.
„A francia klasszikusok közül legjobban Couperin felel meg temperamentumomnak” – nyilatkozta Ravel 1924-ben. A francia barokk zene emléke előtt hódoló…
Hangzó festmények? Képtelenség! Hiszen a képeket nézzük, a zenéket hallgatjuk. De nem Muszorgszkijnál, aki festő barátja képeit zenésítette meg. És…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!