Kelemen Barnabás és a Zeneakadémia Vonószenekara - A zenekar mesterei
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. november 14. csütörtök, 19:30
Weiner: 1. divertimento, op. 20
Veress: Négy erdélyi tánc
SZÜNET
Dvořák: E-dúr vonósszerenád, op. 22
A Zeneakadémia Vonószenekara
Koncertmester és hegedűn közreműködik: Kelemen Barnabás
A Zeneakadémia Vonószenekarának hangversenye egyaránt szól a klasszikus zene és a népzene kedvelőihez, de igazi kikapcsolódás azoknak is, akik szeretik a kamarazenekari hangzást. Nyitányként Weiner Leó első divertimentója csendül fel, az egyes tételek – köztük az önállóan is gyakran előadott Rókatánccal – olyan magyar táncdallamokat idéznek fel, melyeket a szerző a Néprajzi Múzeum viaszhengerein hallott. Veress Sándor Weinernél is szorosabb kapcsolatot ápolt a népzenével: együtt dolgozott népdalkutatóként Lajthával, Bartókkal és Kodállyal is. És habár a teljes zenei anyag a zeneszerző tollából született, erősen érezni rajta a parasztzenével töltött évek hatását. A koncertet a szünet után Dvořák örökzöldje, az E-dúr szerenád zárja. A vonószenekari mű igazi romantikus kompozíció megannyi dallammal és hangulattal.
RENDEZŐ: Zeneakadémia Koncertközpont
A barokk kor csembalóra komponáló szerzői közül az egyik legkiválóbb és legkreatívabb Domenico Scarlatti volt, darabjait a mai kor embere is „szívesen fogyasztja” – állapította meg Debussy az 1900-es évek legelején. Dicséretében természetesen kritikát kell gyanítanunk, a századvég nehéz levegőjű, sűrű zenéjének elutasítását. Az ő ideálja a rokokó könnyedségének és szellemességének, finom érzékiségének újrateremtése volt, egy olyan zenei világ kialakítása, melyet olyannyira csodált például a kora 18. századi festő, Antoine Watteau vásznain.
Anton Diabelli a klasszikus stílus egyik szellemes, sziporkázó képviselője. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a nála tíz évvel…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!