Karnyóné - vendégjáték
Karnyóné
Zenés bohózat Csokonai Vitéz Mihály Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című darabjából.
A Forrás Színház vendégjátéka.
Karnyóné
Zenés bohózat Csokonai Vitéz Mihály Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című darabjából.
A Forrás Színház vendégjátéka.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2012. március 4. vasárnap, 19:00
Csokonait a magyar felvilágosodás korának legkiemelkedőbb költőjeként ismerjük, jóllehet költészetünk "garabonciás diákja" a drámaírás mesterségének sem volt híján. A színpadi deszkákat éppúgy megpróbálta, mint a vándorbotot. Kurta és hányatott élete során csurgói helyettes tanárként darabokat ír és tanít be diákoknak. A párbeszédek majdhogynem a színpadon, próba közben születnek. A költő javarészt rögtönöz, a szereplők jegyzik le szavait, így maradt ránk több változata is talán legsikeresebb színpadi művének, Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című vígjátékának. A komédia kínálta bizarr játéklehetőségek s a mű groteszk elevensége folytán a Karnyóné ma is közkedvelt repertoárdarabja nemzeti színjátszásunknak. Csokonai népiessége, szelleme, stílusa és látásmódja révén Petőfi előfutárát tisztelhetjük benne. A Karnyóné egységes szellemben komponált, mozgalmas komédia, a vígjátéki helyzetek és elemek színes variálásával. Az elmaradottság, műveletlenség, erkölcsi züllöttség világának egyetlen figurája sem marad kiporolatlan.
A komikus helyzetekbe Csokonai néha tragikus felhangokat vegyít: a csúfosan cserbenhagyott Karnyónét meg is szánja valamelyest, tragikus szenvedélyét, az ifjakért való nevetséges epekedését azonban keményen "bünteti". A bohózati torzítás, elrajzolás mintájául a korabeli magyar valóság fonák jelenségei szolgáltak.
Arra már szinte gondolni sem merünk, hogy mai előadásunk élményétől átitatva a kellemes színházi estén túl valaki tán e művet időszerűnek is érzékeli.
Létezik a zenei alkotásnak egy olyan mélyrétege, ahol a népdal már nem csupán örökölt forma, hanem az önismeret és a gyógyítás eszköze. Paár Julcsi pályája pontosan erről a belső figyelemről tanúskodik: az elmúlt két évtizedben énekesként, dalszerzőként és zeneterapeutaként is azt kutatta, hogyan válhat a hang testi-lelki élménnyé. Szerzői estje így nem egy statikus életmű-kiállítás, sokkal inkább egy kísérletező időutazás, ahol a műfaji határok átlépése nem öncélú: húsbavágó kérdéseket feszeget.
Liszt: Angelus! Prière aux anges gardiens (vonószenekari változat) Liszt: Haláltánc SZÜNET Beethoven: 7. (A-dúr) szimfónia, op. 92
Vannak zenei párbeszédek, amelyek évtizedekig tartanak: Snétberger Ferenc és Johann Sebastian Bach viszonya pontosan ilyen.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!