Haydn: Angol canzonetták – válogatás
Csővári Csilla (ének), Simon Izabella (zongora)
Clarke: Epilogue
Ella van Poucke (cselló), Simon Izabella (zongora)
Bridge: fisz-moll fantázia zongoranégyesre
Langer Ágnes (hegedű), Osztrosits Éva (brácsa), Ella van Poucke (cselló), Fejérvári Zoltán (zongora)
SZÜNET
Elgar: a-moll zongoraötös, op. 84
Engegård Vonósnégyes: Arvid Engegård, Laura Custodio Sabas (hegedű), Juliet Jopling (brácsa), Jan Clemens Carlsen (cselló)
Várjon Dénes (zongora)
A Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja – melynek művészeti vezetői Simon Izabella és Várjon Dénes, fellépői pedig a nemzetközi és a hazai zenei élet legjobbjai – minden alkalommal egy-egy irodalmi művet állít a középpontba, a zenei programok pedig több szálon kapcsolódnak a könyvhöz. Ezúttal Virginia Woolf Saját szoba című esszékötete adja a szerkesztés alapját. Woolf könyve a női alkotók önállóságáról, függetlenségéről szól, ennek megfelelően kapnak hangsúlyt a hölgyek a felhangzó darabok szerzői és előadói között is. A harmadik, angol tematikájú koncerten Rebecca Clarke lesz az egyik központi alak. A Woolfnál csak pár évvel fiatalabb Clarke a nemzetközi zenei színtéren elsősorban brácsaművészként vált ismertté, mai ismereteink szerint ő volt az első női zenész hivatásos szimfonikus zenekarban, de a kamaramuzsikálásban is úttörőnek számított kizárólag nőkből álló zongorás kvartettjével. Clarke kompozíciói az 1920-as években, míg a két kortárs, Edward Elgar és Frank Bridge egy-egy műve az azt megelőző évtizedben keletkeztek. Haydn angol canzonettái a szigetországban tett látogatásainak nyomát őrzik, legtöbbjükben Anne Hunter költőnő verseit használta fel a szerző, de találhatunk köztük Shakespeare-megzenésítést is.
Zeneakadémia Koncertközpont