Frankl Péter, Perényi Miklós és Ittzés Gergely
Kamarazene Nagyteremre
Frankl Péter, Perényi Miklós és Ittzés Gergely
több
Kamarazene Nagyteremre
Frankl Péter, Perényi Miklós és Ittzés Gergely
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. március 6. szerda, 19:30
Haydn: G-dúr zongoratrió, Hob. XV:15
Brahms: 1. (e-moll) cselló-zongora szonáta, op. 38
Schubert: Bevezetés és variációk az Elszáradt virágok című dal témájára, D. 802
Haydn: D-dúr zongoratrió, Hob. XV:24
Frankl Péter (zongora), Perényi Miklós (cselló), Ittzés Gergely (fuvola)
Frankl Péter és Perényi Miklós együtt a koncertdobogón – olyan kivételes esemény ez, amely a világ bármely hangversenytermében piros betűs ünnepnek számítana. Így lesz ez most a Zeneakadémián is, méghozzá annál inkább, hiszen mindkét nagy muzsikus e falak között nevelődött, és innen indulva hódította meg a nagyvilágot. A két idős mester ezúttal a fuvolista Ittzés Gergelyt is maga mellé fogadja majd, hogy Haydn zongoratrióiban közösen érzékeltessék velünk – egy korai és egy érett kori trió megszólaltatásával – a zeneszerzői fejlődés ívét. A program nyitószáma a cselló és a zongora változékony, ámde örök partnerségét élményszerűvé tévő Brahms-kompozíció, az 1. (e-moll) cselló-zongora szonáta lesz, míg a két Haydn-trió között újra szerephez, méghozzá egyenesen főszerephez jut majd Ittzés Gergely: A szép molnárlány-ciklus 18. – megindítóan szomorú – dalára szerzett variációk sorozatának előadásával.
A Junior Prima díjas Devich Benedek zenész családban nőtt fel, és bár szülei nem erőltették a zenei pályát, támogatták érdeklődését. Koncertélményei hatására végül a nagybőgőt választotta, mert úgy érezte, így még közvetlenebbül képes kifejezni az emberi érzéseket. A nagybőgő egyre népszerűbb szólóhangszerként is, ezért Devich is nagy érdeklődéssel fordul az átiratok felé. A koncerten közreműködik a nemzetközi hírű zongoraművész, Palojtay János, akit Várjon Dénes generációja egyik legizgalmasabb egyéniségének nevezett.
Kodály Zoltán és a Zeneakadémia kapcsolata szoros és meghatározó volt, mind Kodály életére, mind a Zeneakadémia fejlődésére nézve. Kodály a Zeneakadémián tanult, ahol Hans Koessler volt a zeneszerzéstanára. 1907-től kezdve közel öt évtizeden át tanított egykori alma materében többek között zeneelméletet, zeneszerzést, illetve népzenét. Kodály rövid ideig a Zeneakadémia aligazgatója,
Idén a 150 éves Zeneakadémia alapítójáról, Liszt Ferencről is megemlékezik az intézmény, így az ünnepségsorozat a jubileumi hangverseny másnapján is…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!