A legkisebbeknek sincs megtiltva, hogy nagy dolgokról álmodjanak, sőt törekedjenek is nagy dolgokra – szerényen, képességeikhez mérten.
Cosima Soulez-Larivière 2017 szeptemberében nagy sikerrel debütált a magyar közönség előtt, hiszen megnyerte az I. Bartók Világverseny és Fesztivál első díját. Párizsban született, hároméves kora óta tanul zenét. Tehetségére korán felfigyeltek, nyolcévesen elnyerte az angliai Yehudi Menuhin Iskola ösztöndíját, ahol Nathasha Boyarsky tanítványa lett. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. november 23. szombat, 19:00
Jelenleg Németországban, a Hannoveri Zeneművészeti Főiskolán tanul Krzysztof Węgrzynnél. Fiatal kora ellenére számos koncertet adott már Európa és Ázsia koncerttermeiben, a Bartók Világversenyt megelőzően 2015-ben a Postacchini Versenyen (Fermo, Olaszország) és a Brahms Versenyen (Pörtschach, Ausztria) diadalmaskodott. A francia-holland hegedűművész ezúttal a 17. század második felétől a 20. század elejéig tartó műsorral érkezik Budapestre: a két „salzburgi”, Biber és Mozart kompozíciója mellett Bartók ördögi 2. szonátáját és Franck örökzöld A-dúr szonátáját szólaltja meg az orosz Dina Ivanova partnereként, aki a Ricardo Viñes és a weimari Nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraverseny 2. díjasa, valamint az utrechti Liszt-verseny 3. helyezettje volt.
Biber: Rózsafüzér-szonáták – 16. Passagalia („Az őrangyal”)
Bartók: 2. hegedű-zongora szonáta, BB 85
Mozart: 18. (G-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 301
Franck: A-dúr hegedű-zongora szonáta
Cosima Soulez-Larivière (hegedű), Dina Ivanova (zongora)
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának Liszt születésnapi estje Liszt Ferenc egyik legtitokzatosabb művével, Orfeusz, a mitikus dalnok alakjának szentelt szimfonikus költeményével kezdődik. A darab különleges, nehezen megragadható formája és mindenféle programtól független, absztrakt zenei anyaga az utóbbi években új elemzői megvilágításba került, a Liszt-kutatás éppúgy felfedezte magának ezt a hallatlanul izgalmas Liszt-kompozíciót, mint a modern zeneesztétika.
„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a zongoraművész első önálló zeneakadémiai estjéről. Ránki „szokatlanul és csodálatra méltóan perfekt zongorista. Rendkívüli biztonsággal birtokolja és közvetíti a zenei anyagot
Az angol zene a 17. században a politikai és társadalmi viszonyokhoz hasonló volumenű változáson ment keresztül. Az utolsó évtizedekre érett be a helyi hagyományok, illetve az országba bejutott francia és olasz zene fúziója, amely egy sajátos, sokszínű és gazdag angol barokk stílus létrejöttét eredményezte. Ennek a zenei áramlatnak a legfőbb képviselői John Blow, illetve a tragikusan rövid életű tanítványa, Henry Purcell voltak.
Szokolay Dongó Balázs az improvizáció népi fúvós nagymestere, emellett zeneszerzéssel is foglalkozik. Karakteres játéka, egyedi dallamformálása és ötletes szólói rengeteg…
150 éve, 1875. november 14-én indult el az első tanév a Zeneakadémián. A jeles napról megemlékező hangverseny műsorában az intézmény…
Anton Diabelli a klasszikus stílus egyik szellemes, sziporkázó képviselője. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a nála tíz évvel…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
