Bartók Világverseny és Fesztivál - kamarazenekari döntő
Bartók Világverseny és Fesztivál – kamarazenekari döntő
Mozart hegedűversenyei
Program
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Thursday, September 14 2017 7:00PM
Közreműködik: Liszt Ferenc Kamarazenekar (koncertmester: Tfirst Péter)
Vezényel: Ménesi Gergely
A hat legjobb versenyző jut be a Bartók Világverseny és Fesztivál kamarazenekari döntőjébe, amelynek versenyprogramja kizárólag Mozart-hegedűversenyeket tartalmaz. Mozart központi helyet foglalt el Bartók zenei univerzumában. Instruktív kiadásban adta közre Mozart szonátáinak kottáját, s előadóként is rendszeresen foglalkozott vele: szólódarabokat éppúgy játszott, mint kamaraműveket vagy concertókat, s nem véletlen, hogy legendás, 1940-es búcsúkoncertjén éppen Mozart kétzongorás versenyműve volt az egyik műsorszám, amelyet feleségével, Pásztory Dittával közösen adott elő. „Bartók révén egy teljesen új Mozartot ismertünk meg, az igazit – írta Bartók egyik növendéke, Székely Júlia –, kemény, majdhogynem kopogós forték, pianók, amelyek nem kifinomultak voltak, hanem egységes hangon szólaltak meg, világos, zárt formai tagolás. Semmi modorosság, semmi teátrális megjátszás, semmi virtuóz magamutogatás.” Bartók Mozart-képe persze nem feltétlenül kell hogy befolyásolja a versenyzőket, az azonban biztos, hogy a Mozart-hegedűversenyek világa a hangszer repertoárjának talán legérzékenyebb rétegét képviseli: aki egy versenyen nem vérzik el ezeken a műveken, az sokra hivatott a muzsikuspályán.
Our offer
Az angol zene a 17. században a politikai és társadalmi viszonyokhoz hasonló volumenű változáson ment keresztül. Az utolsó évtizedekre érett be a helyi hagyományok, illetve az országba bejutott francia és olasz zene fúziója, amely egy sajátos, sokszínű és gazdag angol barokk stílus létrejöttét eredményezte. Ennek a zenei áramlatnak a legfőbb képviselői John Blow, illetve a tragikusan rövid életű tanítványa, Henry Purcell voltak.
Kodály Zoltán és a Zeneakadémia kapcsolata szoros és meghatározó volt, mind Kodály életére, mind a Zeneakadémia fejlődésére nézve. Kodály a Zeneakadémián tanult, ahol Hans Koessler volt a zeneszerzéstanára. 1907-től kezdve közel öt évtizeden át tanított egykori alma materében többek között zeneelméletet, zeneszerzést, illetve népzenét. Kodály rövid ideig a Zeneakadémia aligazgatója,
A barokk kor csembalóra komponáló szerzői közül az egyik legkiválóbb és legkreatívabb Domenico Scarlatti volt, darabjait a mai kor embere is „szívesen fogyasztja” – állapította meg Debussy az 1900-es évek legelején. Dicséretében természetesen kritikát kell gyanítanunk, a századvég nehéz levegőjű, sűrű zenéjének elutasítását. Az ő ideálja a rokokó könnyedségének és szellemességének, finom érzékiségének újrateremtése volt, egy olyan zenei világ kialakítása, melyet olyannyira csodált például a kora 18. századi festő, Antoine Watteau vásznain.
Suggestions
Warning! The basket time limit is about to expire!
estimated time left:
00:00
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.