Barbárok
A Barbárok egy isten háta mögötti orosz kisvárosban játszódik, ahol még vonat sem jár. A vidéki városba vasutat építeni érkezik két mérnök.
A Barbárok egy isten háta mögötti orosz kisvárosban játszódik, ahol még vonat sem jár. A vidéki városba vasutat építeni érkezik két mérnök.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2010. május 31. hétfő, 19:00
A kisváros világa a szűkösségen belül nagyon is finoman tagolt, a látszólagos idillt bonyolult hatalmi, érdek- és érzelmi viszonyok hálózata tartja fönn úgy-ahogy. E kisvilághoz képest mégiscsak az orosz nagyvilágból érkező két markáns egyéniség gátlástalanul összekuszálja és szétszaggatja az életviszonyok hálóját. A haladás-mitológia jegyében a „mérnök―vasút―régit legyőző új" szimbolikussá összekapcsolódó fogalmait illetően Gorkij lerombolja az illúziókat: az az új, amelyet ezek a technokrata figurák képviselnek, emberi ürességet rejt, éppen az emberi kapcsolatok és életproblémák tekintetében az újat képviselő emberek minden helyzetben megbuknak, s úgyszólván csak rombolni képesek. Úgy viselkednek, mintha vadak földjére érkeztek volna ― ők azonban barbárok.
Gorkij drámáira kezdettől fogva hatással voltak az általa csodált Csehovéi. A Barbárok mégis különbözik a Csehov-drámáktól: olyan fekete szatíra, amilyen a sajátos (sőt talányos) csehovi „komédiák" élességét és pesszimizmusát is messze fölülmúlja.
Brahms: 2. (A-dúr) hegedű-zongora szonáta, op. 100 Brahms: 2. (F-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 99 Brahms: Magyar táncok, WoO 1 (Friedrich Hermann átirata) Brahms: 3. (c-moll) zongoratrió, op. 101
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!