Baráti Kristóf, Gustav Rivinius és Gulyás Márta - Brahms-est
Három kiváló muzsikus találkozása, akik számára a kamarazene művészetük szerves részét képezi. több
Program
Zeneakadémia saját produkció. Zeneakadémia jegyutalvány és Szabadfelhasználású jegy felhasználható.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. szeptember 28. szombat, 19:30
A Liszt-, Bartók–Pásztory- és Kossuth-díjas magyar hegedűművész, Baráti Kristóf a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál (Kaposfest) egyik művészeti vezetőjeként, Gustav Rivinius német csellista négy kamarazenei formáció alapítójaként és további kamaraegyüttesek résztvevőjeként, a szintén Liszt-díjas Gulyás Márta zongoraművész pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kamarazene Tanszékének tanáraként és éveken át tanszékvezetőjeként, valamint a Madridi Királyi Zeneakadémia kamarazene-professzoraként tette le névjegyét ezen a téren. A koncerten három mű szólal meg Brahms alkotásai közül. Annak a szerzőnek a kompozícióit hallhatjuk tehát, aki Schumann halálát követően újjáélesztette a kamarazene műfaját – szembemenve a haladó osztrák-német kortársakkal, akik a tradicionális formákkal kevésbé törődtek.
Brahms: 1. (G-dúr) hegedű-zongora szonáta, op. 78
Brahms: 2. (F-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 99
SZÜNET
Brahms: 2. (C-dúr) zongoratrió, op. 87
Baráti Kristóf (hegedű), Gustav Rivinius (cselló), Gulyás Márta (zongora)
Ajánlatunk
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának Liszt születésnapi estje Liszt Ferenc egyik legtitokzatosabb művével, Orfeusz, a mitikus dalnok alakjának szentelt szimfonikus költeményével kezdődik. A darab különleges, nehezen megragadható formája és mindenféle programtól független, absztrakt zenei anyaga az utóbbi években új elemzői megvilágításba került, a Liszt-kutatás éppúgy felfedezte magának ezt a hallatlanul izgalmas Liszt-kompozíciót, mint a modern zeneesztétika.
„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a zongoraművész első önálló zeneakadémiai estjéről. Ránki „szokatlanul és csodálatra méltóan perfekt zongorista. Rendkívüli biztonsággal birtokolja és közvetíti a zenei anyagot
„A francia klasszikusok közül legjobban Couperin felel meg temperamentumomnak” – nyilatkozta Ravel 1924-ben. A francia barokk zene emléke előtt hódoló zongoraműve, a Le tombeau du Couperin 1914 ás 1917 között született, zenekari átirata pedig 1919-ben. A kompozíció meglepően hamar eljutott Magyarországra, először 1922-ben, a Svéd Királyi Balett vendégjátéknak zenéjeként szólalt meg, az eredeti zongoraaverzió pedig éppen 100 éve, 1925-ben.
Ajánló
A Dunakanyar Kortárs Zenei Fórum negyedik évada
Raffay Endre művészettörténész vezetése és előadása
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!