Bán Máté, Varga Oszkár és Razvaljajeva Anasztázia kamaraestje - Kamarazene karnyújtásnyira -
Program
Zeneakadémia saját produkció. Zeneakadémia jegyutalvány és Szabadfelhasználású jegy felhasználható.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. december 5. kedd, 19:00
Ibert: Két közjáték
Bax: Elégikus trió
Ravel: Szonatina (Carlos Salzedo és Mark Childs átirata)
Takemicu: And then I knew ’twas wind
Debussy: Szonáta fuvolára, brácsára és hárfára
Bax: Elégikus trió
Ravel: Szonatina (Carlos Salzedo és Mark Childs átirata)
Takemicu: And then I knew ’twas wind
Debussy: Szonáta fuvolára, brácsára és hárfára
Bán Máté (fuvola), Varga Oszkár (brácsa), Razvaljajeva Anasztázia (hárfa)
Kevéssé ismert, hogy nemcsak Debussy írt művet fuvolára, brácsára és hárfára: a 20. században több más zeneszerzőt is megihletett ez a különleges kamarahangzás. A Zeneakadémia két oktatója és az Operaház fuvolaművésze három francia, valamint egy angol és egy japán szerző darabjait választották műsorukhoz. Jacques Ibert 1946-ban komponált kísérőzenét Suzanne Lilar írónő egyik darabjához, az ebből kiemelt lassú és gyors közjátékból végül önálló koncertdarab született. Ravel 1903 és 1905 között keletkezett zongoraművét Carlos Salzedo hárfaművész írta át három hangszerre (az ő változatában még cselló szerepel vonós hangszerként). Amikor egy franciaországi turnéja során a szerző jelenlétében szólalt meg a feldolgozás, Ravel csak ennyit mondott: „Miért nem jutott ez eszembe?!”. Debussy egy hat szonátából álló sorozatot tervezett kiadni, mely 1918-as halála miatt félbeszakadt és végül csak három darab készült el, köztük a triószonáta. „Borzasztóan melankolikus” – írta saját művéről, ítéletét ekkor azonban már befolyásolhatta betegsége miatti lelkiállapota, hiszen zenéjét hallgatva melankóliának nyomát se találhatjuk. A francia művek között elhangzik Arnold Bax angol zeneszerző triója, amellyel az 1916-os írországi felkelésben elvesztett barátainak kívánt emléket állítani, valamint Takemicu Tōru 1992-es, Debussyhez hasonlóan töredékes dallamfoszlányokat használó kompozíciója.
RENDEZŐ:
Zeneakadémia Koncertközpont
Ajánlatunk
Anton Diabelli a klasszikus stílus egyik szellemes, sziporkázó képviselője. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a nála tíz évvel idősebb Beethoven is monumentális variációsorozatot írt egyik témájára. Azt azonban kevesen tudják, hogy Diabelli nemcsak komponista és zongorista, hanem kitűnő gitáros is volt. A Triovirate gitártrió az ő, eredetileg is három gitárra komponált művét választotta koncertje nyitódarabjául. Ezt követi Darius Milhaud huszadik századi francia zeneszerző eredetileg két zongorára írt kompozíciója.
Kodály Zoltán és a Zeneakadémia kapcsolata szoros és meghatározó volt, mind Kodály életére, mind a Zeneakadémia fejlődésére nézve. Kodály a Zeneakadémián tanult, ahol Hans Koessler volt a zeneszerzéstanára. 1907-től kezdve közel öt évtizeden át tanított egykori alma materében többek között zeneelméletet, zeneszerzést, illetve népzenét. Kodály rövid ideig a Zeneakadémia aligazgatója,
A százötven éve született Pablo Casals (katalánul Pau Casals) a 20. század egyik, ha nem a legnagyobb gordonkaművésze volt. Jellegzetes, éneklő hangot eredményező játékmódja forradalmasította a csellójátékot.
Ajánló
Magyar Valentin már több versenyen szerepelt sikerrel, 2023-ban pedig elnyerte a Zeneakadémia legtehetségesebb diákjának odaítélt Concorde-díjat, valamint a Cziffra Fesztivál…
A kerek évfordulók mindig jó lehetőséget teremtenek arra, hogy visszatekintsünk. A Zeneakadémia rejtett kincsei tematikus sorozat felfedezésre hívja a koncertlátogatókat…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!