Bán Máté, Varga Oszkár és Razvaljajeva Anasztázia kamaraestje - Kamarazene karnyújtásnyira -
Program
Zeneakadémia saját produkció. Zeneakadémia jegyutalvány és Szabadfelhasználású jegy felhasználható.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. december 5. kedd, 19:00
Ibert: Két közjáték
Bax: Elégikus trió
Ravel: Szonatina (Carlos Salzedo és Mark Childs átirata)
Takemicu: And then I knew ’twas wind
Debussy: Szonáta fuvolára, brácsára és hárfára
Bax: Elégikus trió
Ravel: Szonatina (Carlos Salzedo és Mark Childs átirata)
Takemicu: And then I knew ’twas wind
Debussy: Szonáta fuvolára, brácsára és hárfára
Bán Máté (fuvola), Varga Oszkár (brácsa), Razvaljajeva Anasztázia (hárfa)
Kevéssé ismert, hogy nemcsak Debussy írt művet fuvolára, brácsára és hárfára: a 20. században több más zeneszerzőt is megihletett ez a különleges kamarahangzás. A Zeneakadémia két oktatója és az Operaház fuvolaművésze három francia, valamint egy angol és egy japán szerző darabjait választották műsorukhoz. Jacques Ibert 1946-ban komponált kísérőzenét Suzanne Lilar írónő egyik darabjához, az ebből kiemelt lassú és gyors közjátékból végül önálló koncertdarab született. Ravel 1903 és 1905 között keletkezett zongoraművét Carlos Salzedo hárfaművész írta át három hangszerre (az ő változatában még cselló szerepel vonós hangszerként). Amikor egy franciaországi turnéja során a szerző jelenlétében szólalt meg a feldolgozás, Ravel csak ennyit mondott: „Miért nem jutott ez eszembe?!”. Debussy egy hat szonátából álló sorozatot tervezett kiadni, mely 1918-as halála miatt félbeszakadt és végül csak három darab készült el, köztük a triószonáta. „Borzasztóan melankolikus” – írta saját művéről, ítéletét ekkor azonban már befolyásolhatta betegsége miatti lelkiállapota, hiszen zenéjét hallgatva melankóliának nyomát se találhatjuk. A francia művek között elhangzik Arnold Bax angol zeneszerző triója, amellyel az 1916-os írországi felkelésben elvesztett barátainak kívánt emléket állítani, valamint Takemicu Tōru 1992-es, Debussyhez hasonlóan töredékes dallamfoszlányokat használó kompozíciója.
RENDEZŐ:
Zeneakadémia Koncertközpont
Ajánlatunk
„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a zongoraművész első önálló zeneakadémiai estjéről. Ránki „szokatlanul és csodálatra méltóan perfekt zongorista. Rendkívüli biztonsággal birtokolja és közvetíti a zenei anyagot
Az angol zene a 17. században a politikai és társadalmi viszonyokhoz hasonló volumenű változáson ment keresztül. Az utolsó évtizedekre érett be a helyi hagyományok, illetve az országba bejutott francia és olasz zene fúziója, amely egy sajátos, sokszínű és gazdag angol barokk stílus létrejöttét eredményezte. Ennek a zenei áramlatnak a legfőbb képviselői John Blow, illetve a tragikusan rövid életű tanítványa, Henry Purcell voltak.
Ajánló
Idén a 150 éves Zeneakadémia alapítójáról, Liszt Ferencről is megemlékezik az intézmény, így az ünnepségsorozat a jubileumi hangverseny másnapján is…
A Jacobs School of Music és a Zeneakadémia tanárainak közös koncertje
A legkiválóbb hazai előadók a zenetörténet legnagyobb zongoristáinak kompozícióival tisztelegnek Dráfi Kálmán zongoraművész előtt a születésének hetvenedik évfordulója alkalmából megrendezett…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!