A legkisebbeknek sincs megtiltva, hogy nagy dolgokról álmodjanak, sőt törekedjenek is nagy dolgokra – szerényen, képességeikhez mérten.
Kétszáz éve született és százharmincöt éve hunyt el Arany János. Százharmincöt éve született, és ötven éve hunyt el Kodály Zoltán. E kerek évfordulók önmagukban is kötelezővé tennének egy Kodály–Arany estet 2017-ben, a magyar kultúra két óriását azonban sokkal mélyebb szálak fűzik egymáshoz annál, hogy Kodály Arany halálának évében született.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2017. november 2. csütörtök, 19:00
Későbbi feleségének, Gruber Emmának már 1907-ben így írt Kodály: „[…] Arany János (az én doppelgängerem és előrevetett árnyékom, vagy én neki árnyéka – mindegy.)” Kodály adta közre Arany dallamgyűjteményét a költő halálának 70. évfordulóján, és bár Arany-verset csupán kettőt zenésített meg, számos népballadát emelt át a művészi zene világába, s ezekben ott rejlik erősen az Arany-hatás. Ezekből nyújt válogatást a Magyar Kodály Társaság, a Zeneakadémia és a Színművészeti Egyetem közös estje, amely a neves grafikusművész, Buday György vetített képeinek köszönhetően valódi összművészeti élményt kínál a közönségnek.
1. rész – Történelmi képek
Kodály: Hét zongoradarab, op. 11/6 – Székely nóta
Kodály: Katona vagyok én
Arany: Szondi két apródja
Kodály: Kádár István
Arany: Rákócziné
Kodály: Rákóczi kesergője
2. rész – Népéleti témák
Kodály: Hét zongoradarab, op. 11/2 – Székely keserves
Kodály: Három árva
Arany: Szőke Panni
Kodály: Szabó Erzsi
Arany: Tengeri-hántás
Kodály: Kádár Kata
Arany: A varró leányok
Kodály: Barcsai
Arany: Az ünneprontók
Kodály: Dudanóta
Arany: Vörös Rébék
Kodály: A rossz feleség
Arany: Ágnes asszony
Kodály: Mónár Anna
Kodály: Az hol én elmenyek
Rendező: Hegedűs D. Géza Fürjes Anna (szoprán); Kiss Judit Anna (mezzoszoprán); Bartos Barna (tenor); Gulyás Bence (tenor), Szűcs Attila (bariton) Tanszékvezető: Meláth Andrea A verseket előadják a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói A balladaestet összeállította: Ittzés Mihály
A Zenék billentyűkre című évad szó szerint varázslattal indul. A nyitókoncerten egy nagy hatalmú mágus ügyes-bajos segédjének történetét ismerheti meg a közönség. A lusta, de furmányos tanonc megpróbálja megúszni a rábízott feladatot, és seprűket kelt életre, hogy azok helyette végezzék el a munkát.
A Junior Prima díjas Devich Benedek zenész családban nőtt fel, és bár szülei nem erőltették a zenei pályát, támogatták érdeklődését. Koncertélményei hatására végül a nagybőgőt választotta, mert úgy érezte, így még közvetlenebbül képes kifejezni az emberi érzéseket. A nagybőgő egyre népszerűbb szólóhangszerként is, ezért Devich is nagy érdeklődéssel fordul az átiratok felé. A koncerten közreműködik a nemzetközi hírű zongoraművész, Palojtay János, akit Várjon Dénes generációja egyik legizgalmasabb egyéniségének nevezett.
A szezon talán legtitokzatosabb című matinéja igazi mesekönyv, egy anekdotagyűjtemény. A zeneszerzők ugyanis olykor a terjedelmes történetek helyett csupán egy-egy benyomást, karaktert, érzést, helyszínt, állatot kívánnak megfesteni a hangok segítségével. Zenei miniatúrák már a barokk korszakban is készültek, az úgynevezett karakterdarabok pedig a 19. században jöttek újra divatba.
Hangzó festmények? Képtelenség! Hiszen a képeket nézzük, a zenéket hallgatjuk. De nem Muszorgszkijnál, aki festő barátja képeit zenésítette meg. És…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
