Andrei Ioniţă és Demény Balázs
Schnittke, Webern, Janáček, Prokofjev, Kodály
Program
Zeneakadémia saját produkció. Zeneakadémia jegyutalvány és Szabadfelhasználású jegy felhasználható.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. február 15. csütörtök, 19:00
Schnittke: Szvit régi stílusban
Janáček: Pohádka (Tündérmese)
Kodály: Szonatina
Webern: Két darab (1899-es változat)
Prokofjev: C-dúr cselló-zongora szonáta, op. 119
Janáček: Pohádka (Tündérmese)
Kodály: Szonatina
Webern: Két darab (1899-es változat)
Prokofjev: C-dúr cselló-zongora szonáta, op. 119
Andrei Ioniţă (cselló), Demény Balázs (zongora)
A harmincas éveik körül járó fiatal generáció művészei már túl vannak első sikereiken, egyre tudatosabban építik előadói profiljukat, izgalmas útkeresés jellemzi játékukat, kamaraformációkban egymást inspirálva hoznak létre jobbnál jobb produkciókat. Demény Balázs Junior Prima Díjas zongoraművész 1989-ben született Kolozsváron, a 2017-es Île de France, a 2018-as Lagny sur Marne, a 2015-ös Hans von Bülow és a 2013-as Carl Filtsch nemzetközi zongoraverseny első díjasa. Kamarapartnere ezúttal Andrei Ioniţă román csellóművész, aki 2015-ben megnyerte a Csajkovszkij-versenyt és azóta az egyik legkeresettebb zenész a különböző kamarazenei fesztiválokon. Műsoruk négy nemzet zeneszerzőinek munkáiból ad ízelítőt a századfordulótól egészen az 1970-es évekig. Hazánkat Kodály muzsikája képviseli: a Szonatina egyaránt mutat Debussy-hatást és használ népzenei dallamfordulatokat. Ezt megelőzően hallhatjuk Alfred Schnittke 1972-ben saját filmzenéiből összeállított barokkos szvitjét, valamint Leoš Janáček 1910-ben írt – majd a következő években kétszer is átdolgozott –, orosz epikus költeményen alapuló muzsikáját. A 15 éves Anton Webern öncenzúra miatt életében nyilvánosan soha be nem mutatott két rövid darabja, valamint Szergej Prokofjev szovjet cenzúra ellenére is elkészült 1949-es szonátája zárja a koncertet.
Ajánlatunk
A szezon talán legtitokzatosabb című matinéja igazi mesekönyv, egy anekdotagyűjtemény. A zeneszerzők ugyanis olykor a terjedelmes történetek helyett csupán egy-egy benyomást, karaktert, érzést, helyszínt, állatot kívánnak megfesteni a hangok segítségével. Zenei miniatúrák már a barokk korszakban is készültek, az úgynevezett karakterdarabok pedig a 19. században jöttek újra divatba.
Hangzó festmények? Képtelenség! Hiszen a képeket nézzük, a zenéket hallgatjuk. De nem Muszorgszkijnál, aki festő barátja képeit zenésítette meg. És bármilyen hihetetlen, megfelelő zenei karakterekkel nemcsak a képen látható személy vagy helyszín ültethető át zongorára, de a festmény stílusa, színvilága, mérete is.
Ajánló
Cziffra György szólóestje (1956)
Az Erasmus Orchestrát az Erasmus+ 30. évfordulójának megünneplésére alapította 2017-ben a mobilitási program olasz nemzeti ügynöksége, a INDIRE. Az egyedülálló…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!