Koncert, zene

„A francia klasszikusok közül legjobban Couperin felel meg temperamentumomnak” – nyilatkozta Ravel 1924-ben. A francia barokk zene emléke előtt hódoló zongoraműve, a Le tombeau du Couperin 1914 ás 1917 között született, zenekari átirata pedig 1919-ben. A kompozíció meglepően hamar eljutott Magyarországra, először 1922-ben, a Svéd Királyi Balett vendégjátéknak zenéjeként szólalt meg, az eredeti zongoraaverzió pedig éppen 100 éve, 1925-ben.

Cziffra György szólóestje (1956)

Kodály Zoltán és a Zeneakadémia kapcsolata szoros és meghatározó volt, mind Kodály életére, mind a Zeneakadémia fejlődésére nézve. Kodály a Zeneakadémián tanult, ahol Hans Koessler volt a zeneszerzéstanára. 1907-től kezdve közel öt évtizeden át tanított egykori alma materében többek között zeneelméletet, zeneszerzést, illetve népzenét. Kodály rövid ideig a Zeneakadémia aligazgatója,

A 2026. évi Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál nyitókoncertje

Válogatás Szabó Dániel kompozícióiból, az Amerikában megjelent Intersections című albumról és az azóta készült új darabokból

Az együttes első két lemezének szerzeményei és legújabb albumuk néhány darabja akusztikus hangszerelésben

Az angol zene a 17. században a politikai és társadalmi viszonyokhoz hasonló volumenű változáson ment keresztül. Az utolsó évtizedekre érett be a helyi hagyományok, illetve az országba bejutott francia és olasz zene fúziója, amely egy sajátos, sokszínű és gazdag angol barokk stílus létrejöttét eredményezte. Ennek a zenei áramlatnak a legfőbb képviselői John Blow, illetve a tragikusan rövid életű tanítványa, Henry Purcell voltak.

Johann Sebastian Bach három billentyűs hangszeren játszott és komponált: klavikordon, csembalón és orgonán. Ezen hangszerek között az átjárás a maga korában teljesen természetes volt, Bach is számos billentyűs művéhez a neutrális „Clavier” hangszermegjelölést használta.

A koncert magját az együtt zenélés, a kamarazene jelenti. Igaz ez a hangverseny második felére is, hiszen a szólisták nemcsak a zenekarral, hanem egymással is párbeszédbe lépnek majd.

A Jussen fivérek nyárindító koncertjükön huszadik századi és kortárs műveket hoznak a Nagyterembe.

A Zeneakadémia hallgatóiból alakult trió minden ízében romantikus repertoárt tűzött műsorára. A koncert első felében két olyan alkotást hallhat a közönség, amelyet szerzőjük harmincesztendős korában írt. Schubert halála előtt egy évvel komponálta az Esz-dúr notturnót, mely feltehetően eredetileg a B-dúr zongoratrió lassú tétele volt, de abban a szerző a kiadó kérésére a ma ismert lassú tételre cserélte.

Lehet így is – az előadói szabadság határai
Teret a hangoknak: Beethoven A Zeneakadémia saját szervezésű programja
Zeneismereti kalandozás Fülei Balázzsal

Berlioz: Fantasztikus szimfónia » 4. és 5. tétel (Menet a vesztőhelyre és Boszorkányszombat)
Részletek Liszt és mások műveiből

Bartók Konzi végzős diákjainak ünnepsége

Anda Géza diplomakoncertje (1941)

Berlioz: Fantasztikus szimfónia » 1. tétel (Álmok, szenvedélyek)
Részletek Bach és mások műveiből

Berlioz: Fantasztikus szimfónia » 3. tétel (Jelenet a mezőn)
Részletek Beethoven és mások műveiből

A Kontrasztok című kamarazenei sorozatban a Zeneakadémia hallgatói, ifjú művészei lépnek fel a legkülönbözőbb hangszer-összeállításokban.

„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a zongoraművész első önálló zeneakadémiai estjéről. Ránki „szokatlanul és csodálatra méltóan perfekt zongorista. Rendkívüli biztonsággal birtokolja és közvetíti a zenei anyagot

A Zeneakadémia hallgatóiból alakult Mikrokozmosz Trió már több mint két éve koncertezik, előadásukban most három ritkán játszott művet hallhatunk. Leoš Janáček morva zeneszerző sok tekintetben megelőzte a korát. Életpályája több ponton is rokonságot mutat Bartókéval – bár Janáček majdnem két generációval idősebb volt –: zenéjében jelentős szerep jut a morva népzenei elemeknek, melyek egyre elhomályosodó tonalitással párosulnak

A programot a bécsi klasszika egyik legismertebb képviselője, Wolfgang Amadeus Mozart talán legnépszerűbb vonósnégyese nyitja.

Rohmann Ditta hangversenyén a barokk, a huszadik századi és a kortárs csellóirodalom találkozik egymással.

Hogyan szólítanak meg a hangok? A Kontrasztok című kamarazenei sorozatban a Zeneakadémia hallgatói, ifjú művészei lépnek fel a legkülönbözőbb hangszer-összeállításokban.