
Schumann zongorás kamarazenéje / 1. (Összkiadás élőben)
Összkiadás élőben - Schumann
Schumann zongorás kamarazenéje/1
több
Összkiadás élőben - Schumann
Schumann zongorás kamarazenéje/1
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. január 24. csütörtök, 19:00
Schumann: Fantáziadarabok, op. 88
Schumann: 1. (a-moll) hegedű-zongora szonáta, op. 105
SZÜNET
Schumann: Keleti képek, op. 66
Schumann: 3. (g-moll) zongoratrió, op. 110
Hanna Weinmeister, Mary Ellen Woodside (hegedű), Rafael Rosenfeld (cselló), Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora) A sorozat szerkesztője Várjon Dénes
Az Összkiadás élőben sorozat keretében ezúttal Schumann zongorás kamarazenei művei hangzanak el hat koncert keretében. A Nagy Francia Enciklopédia összeállítói egykor azzal a szándékkal rugaszkodtak neki az általuk ismert világ rendszerezésének, hogy kijelöljék benne „a bizonyos, a lehetséges és a kétes határait”. Részben hasonló célok vezérlik az összkiadások készítőit is, akár nyomtatott, akár – mint jelen esetben – „élő” összkiadásról van szó. Robert Schumann (1810–1856) életművében pedig különösen fontos e határok vizsgálata, hiszen a zenei közéletet épp az utóbbi években borzolta fel egy német pszichiáter azon felvetése, hogy Schumannt talán nem is mentális betegsége, hanem frusztrált és kétségbeesett felesége juttatta elmegyógyintézetbe. Mivel pedig a Schumann-œuvre mindenkori elemzői gyakran az elhatalmasodó elmebaj felől közelítettek a zeneszerző (főként kései) darabjaihoz, minden „áttekintő” vállalkozás jó alkalmat kínál e rég velünk élő nézetek és ítéletek felülvizsgálatára.
Kodály Zoltán és a Zeneakadémia kapcsolata szoros és meghatározó volt, mind Kodály életére, mind a Zeneakadémia fejlődésére nézve. Kodály a Zeneakadémián tanult, ahol Hans Koessler volt a zeneszerzéstanára. 1907-től kezdve közel öt évtizeden át tanított egykori alma materében többek között zeneelméletet, zeneszerzést, illetve népzenét. Kodály rövid ideig a Zeneakadémia aligazgatója,
„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a zongoraművész első önálló zeneakadémiai estjéről. Ránki „szokatlanul és csodálatra méltóan perfekt zongorista. Rendkívüli biztonsággal birtokolja és közvetíti a zenei anyagot
Cziffra György szólóestje (1956)
Idén a 150 éves Zeneakadémia alapítójáról, Liszt Ferencről is megemlékezik az intézmény, így az ünnepségsorozat a jubileumi hangverseny másnapján is…
A százötven éve született Pablo Casals (katalánul Pau Casals) a 20. század egyik, ha nem a legnagyobb gordonkaművésze volt. Jellegzetes,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!