Onczay Csaba, Hagai Shaham, Pascal Rogé és Bársony Péter Dvořák estje
Onczay Csaba (cselló); Hagai Shaham (hegedű); Pascal Rogé (zongora); Bársony Péter (brácsa)
Program
Zeneakadémia saját produkció. Zeneakadémia jegyutalvány és Szabadfelhasználású jegy felhasználható.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. március 25. vasárnap, 19:00
Dvořák:
Az erdő csendje, op. 68/5
Dvořák:
g-moll rondó, op. 94
Dvořák:
g-moll szláv tánc, op. 46/2 (Kreisler átirata)
Dvořák:
e-moll szláv tánc, op. 72/2 (Kreisler átirata)
Dvořák:
4. (e-moll) zongoratrió, op. 90 („Dumky”)
SZÜNET
Dvořák:
2. (Esz-dúr) zongoranégyes, op. 87
Antonín Dvořákról kevesen tudják, hogy brácsajátékos volt: valószínűleg ennek is köszönhette fantasztikus érzékét a kamarazenéhez, és az sem véletlen, hogy a műfaj egész életpályáján végigkísérte. A különleges Dvořák-esten a hazai kamara-sztárművészek mellett az izraeli hegedűvirtuóz, Hagai Shaham és a francia zongorista, Pascal Rogé lép színpadra. Rogé kiváló felvételeivel számos díjat szerzett, melyeket elegáns, stilisztikailag mélyen átgondolt és precízen tökéletesített játékával érdemelt ki, Hagai Shaham pedig a világ legnevesebb zenekarai közül jóformán az összessel koncertezett már szólistaként. Bársony Péter rangos szóló- és kamarakoncertjei mellett a világ legkiválóbb egyetemein tanít és tart brácsa mesterkurzusokat, Onczay Csaba csellóművészt pedig a nemzetközi sajtó többször egyenesen Casalshoz hasonlította.
Ajánlatunk
A barokk kor csembalóra komponáló szerzői közül az egyik legkiválóbb és legkreatívabb Domenico Scarlatti volt, darabjait a mai kor embere is „szívesen fogyasztja” – állapította meg Debussy az 1900-es évek legelején. Dicséretében természetesen kritikát kell gyanítanunk, a századvég nehéz levegőjű, sűrű zenéjének elutasítását. Az ő ideálja a rokokó könnyedségének és szellemességének, finom érzékiségének újrateremtése volt, egy olyan zenei világ kialakítása, melyet olyannyira csodált például a kora 18. századi festő, Antoine Watteau vásznain.
Idén a 150 éves Zeneakadémia alapítójáról, Liszt Ferencről is megemlékezik az intézmény, így az ünnepségsorozat a jubileumi hangverseny másnapján is folytatódik. A zenekari koncertet – a mesterhez méltó módon – Liszt legkedvesebb hangszerén előadott szólóest követi egy olyan sorozattal, amely egész életén átívelt.
„A francia klasszikusok közül legjobban Couperin felel meg temperamentumomnak” – nyilatkozta Ravel 1924-ben. A francia barokk zene emléke előtt hódoló zongoraműve, a Le tombeau du Couperin 1914 ás 1917 között született, zenekari átirata pedig 1919-ben. A kompozíció meglepően hamar eljutott Magyarországra, először 1922-ben, a Svéd Királyi Balett vendégjátéknak zenéjeként szólalt meg, az eredeti zongoraaverzió pedig éppen 100 éve, 1925-ben.
Ajánló
A Junior Prima díjas Devich Benedek zenész családban nőtt fel, és bár szülei nem erőltették a zenei pályát, támogatták érdeklődését.…
A program kb. 50 perces programon bemutatjuk a Zeneakadémia épületének különleges díszítéseit, rejtett kincseit, megismerkedhetnek a legendás a Nagyterem történetével…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!