Mozart variációk és szonáták zongorára és hegedűre/1 (Összkiadás élőben)
Összkiadás élőben
Mozart variációk és szonáták zongorára és hegedűre/1
több
Program
Zeneakadémia saját produkció. Zeneakadémia jegyutalvány és Szabadfelhasználású jegy felhasználható.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. október 4. csütörtök, 19:00
Mozart: Hat variáció az „Hélas, j’ai perdu mon amant” című francia dalra, K. 360
Mozart: Tizenkét variáció a „La bergère Célimène” című francia dalra, K. 359
Mozart: 11. (Esz-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 26
SZÜNET
Mozart: 12. (G-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 27
Mozart: 13. (C-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 28
Mozart: 14. (D-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 29
Mozart: 15. (F-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 30
Mozart: 16. (B-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 31
Szabadi Vilmos (hegedű), Farkas Gábor (zongora)
Wolfgang Amadeus Mozart harminchat zongorára és hegedűre írt szonátát hagyott az utókorra. A műfajjal saját magához mérve is fiatalon került kapcsolatba: 1762 és 1764 között, hat-nyolc éves korában, Párizsban keletkezett első négy szonátáját még apja jegyezte le. Ezt követte az 1765-ben Londonban megjelent, hat műből álló „opus 3”, illetve az Összkiadás élőben-sorozat első hangversenyén felcsendülő, 1766-ban Hágában megjelent, fél tucat szonátát tartalmazó „opus 4” (K. 26–31). A felsorolt művek akár önmagukban teljes értékű billentyűs szonáták is lehetnének, a hegedű szólamát pedig akár el is hagyhatnánk belőlük: ezekben a darabokban a hegedűs csupán hol a zongorista visszhangja, hol vele egyszerre mozogva kísérőtársa. Az esten felcsendül Mozart két hasonló szerkesztésmódú, de jóval később keletkezett zongora-hegedű műve is. Mindkét 1781 júniusában született variációs mű egy-egy Antoine Albanèse által szerzett ariettán alapszik.
Ajánlatunk
A magyarországi jazzképzés idén ünnepli elindulásának 60. évfordulóját. Ezzel a koncerttel arra a hatalmas kultúrtörténeti lépésre emlékezünk, amelynek motorja Gonda János Széchenyi-díjas zenepedagógus, zongoraművész és zeneszerző volt. A Zeneakadémia felismert egy korszakos kezdeményezést, így elindulhatott a jazzoktatás az intézményesülés útján: a tanszakból főiskolai, majd egyetemi tanszék lett, 2025-től pedig önálló doktori jazzprogram is indul.
Az angol zene a 17. században a politikai és társadalmi viszonyokhoz hasonló volumenű változáson ment keresztül. Az utolsó évtizedekre érett be a helyi hagyományok, illetve az országba bejutott francia és olasz zene fúziója, amely egy sajátos, sokszínű és gazdag angol barokk stílus létrejöttét eredményezte. Ennek a zenei áramlatnak a legfőbb képviselői John Blow, illetve a tragikusan rövid életű tanítványa, Henry Purcell voltak.
Ajánló
A Zeneakadémia zenekariművész-képzésében korábban fontos szerepet játszott a fúvószenekari repertoár és az ehhez szükséges speciális játékmód elsajátítsa. Hosszú szünet után,…
A Zeneakadémia főépülete, a Liszt Ferenc téri zenepalota a világ legvarázslatosabb koncerthelyszínei közé tartozik.
A barokk kor csembalóra komponáló szerzői közül az egyik legkiválóbb és legkreatívabb Domenico Scarlatti volt, darabjait a mai kor embere…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!