A legkisebbeknek sincs megtiltva, hogy nagy dolgokról álmodjanak, sőt törekedjenek is nagy dolgokra – szerényen, képességeikhez mérten.
Az embereket mindig is izgatták az átlag feletti teljesítmények, a már-már csodaszámba menő, természetfelettinek tűnő képességek. A zenei világ sem szűkölködik a csodákban, elég ha a csodagyerekekre gondolunk
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. május 28. hétfő, 19:30
Mozart:
5. (A-dúr) hegedűverseny, K. 219
Haydn:
1. (C-dúr) csellóverseny, Hob. VIIb:1
Vanhal:
B-dúr nagybőgőverseny
Castelnuovo-Tedesco:
D-dúr gitárverseny, op. 99
Schwartz Zoltán (hegedű); Csőke Flóra (cselló); Devich Benedek (gordon); Szalai Lotti (gitár) Felkészítő tanárok: Szenthelyi Miklós, Déri György, Fejérvári Zsolt, Eötvös József Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)
Az embereket mindig is izgatták az átlag feletti teljesítmények, a már-már csodaszámba menő, természetfelettinek tűnő képességek. A zenei világ sem szűkölködik a csodákban, elég ha a csodagyerekekre gondolunk: Lisztre, aki tizenegy évesen első nyilvános bécsi fellépésén a közönség által megadott témákra rögtönzött, vagy Saint-Saëns-ra, aki tízévesen koncertráadásként felajánlotta, hogy Beethoven harminckét zongoraszonátájából bármelyik választottat lejátssza fejből. Különleges tehetségek azonban nemcsak régen, hanem napjainkban is vannak. „A tehetség kötelez” – tartotta Liszt, s bár ő arra gondolt, hogy a tehetséges művésznek kötelessége zenei adományait jóra használni, a mondást magára vonatkoztathatja a Zeneakadémia is: a tehetség kötelezi, hogy utat készítsen neki, és megmutassa a publikumnak a tehetséges művészeket. Ezen az estén a Zeneakadémia Rendkívüli Tehetségek Képzőjébe járó fiatal művészek mutatkoznak be a 2010-ben alakult Anima Musicae Kamarazenekar közreműködésével.
Az angol zene a 17. században a politikai és társadalmi viszonyokhoz hasonló volumenű változáson ment keresztül. Az utolsó évtizedekre érett be a helyi hagyományok, illetve az országba bejutott francia és olasz zene fúziója, amely egy sajátos, sokszínű és gazdag angol barokk stílus létrejöttét eredményezte. Ennek a zenei áramlatnak a legfőbb képviselői John Blow, illetve a tragikusan rövid életű tanítványa, Henry Purcell voltak.
A barokk kor csembalóra komponáló szerzői közül az egyik legkiválóbb és legkreatívabb Domenico Scarlatti volt, darabjait a mai kor embere is „szívesen fogyasztja” – állapította meg Debussy az 1900-es évek legelején. Dicséretében természetesen kritikát kell gyanítanunk, a századvég nehéz levegőjű, sűrű zenéjének elutasítását. Az ő ideálja a rokokó könnyedségének és szellemességének, finom érzékiségének újrateremtése volt, egy olyan zenei világ kialakítása, melyet olyannyira csodált például a kora 18. századi festő, Antoine Watteau vásznain.
A Zeneakadémia főépülete, a Liszt Ferenc téri zenepalota a világ legvarázslatosabb koncerthelyszínei közé tartozik.
A Zeneakadémia zenekariművész-képzésében korábban fontos szerepet játszott a fúvószenekari repertoár és az ehhez szükséges speciális játékmód elsajátítsa. Hosszú szünet után,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
