
Dmitrij Szinkovszkij és a La Voce Strumentale
Tiszta barokk
Dmitrij Szinkovszkij és a La Voce Strumentale
több
Tiszta barokk
Dmitrij Szinkovszkij és a La Voce Strumentale
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. október 6. szombat, 19:30
Vivaldi: Négy évszak – hegedűversenyek, op. 8/1–4.
Vivaldi: Lantverseny
Vivaldi: Cessate omai cessate – kantáta, RV. 684
Dmitrij Szinkovszkij (hegedű) La Voce Strumentale
A 18. század első felében tevékenykedő olasz hegedűscsillagokról számtalan korabeli beszámoló maradt fenn. Ezek kivétel nélkül arról tanúskodnak, hogy az ekkorra kialakult újfajta hangszeres virtuozitás milyen megdöbbentő hatást gyakorolt a közönségre. Korunk, a 21. század elejének egyik legizgalmasabb orosz hegedűművésze, Dmitrij Szinkovszkij nemcsak a 18. századhoz hű hangszeren és módon játssza a barokk remekműveket, hanem színpadi jelenléte vélhetőleg ugyanannyira megbabonázza a közönséget, mint az 1700-as években élt itáliai kollégáié. A párhuzamok sora itt nem ér véget: Szinkovszkij a hegedülés mellett intenzíven foglalkozik a zeneművészet más ágaival – énekművészi képességeiről budapesti hangversenyén is számot ad –, és az esten felcsendülő műveket jegyző Antonio Vivaldihoz hasonlóan pedagógusi tevékenységet is folytat. A hangversenyen közreműködő, La Voce Strumentale nevű együttesét moszkvai tanárkollégáiból és tanítványaiból szervezte meg.
Balogh Ádám és Ránki Fülöp két kiváló fiatal magyar művész, akik az Y generáció sorozat keretében lépnek fel a Zeneakadémián, különleges kétzongorás átiratokat megszólaltatva.
„A francia klasszikusok közül legjobban Couperin felel meg temperamentumomnak” – nyilatkozta Ravel 1924-ben. A francia barokk zene emléke előtt hódoló zongoraműve, a Le tombeau du Couperin 1914 ás 1917 között született, zenekari átirata pedig 1919-ben. A kompozíció meglepően hamar eljutott Magyarországra, először 1922-ben, a Svéd Királyi Balett vendégjátéknak zenéjeként szólalt meg, az eredeti zongoraaverzió pedig éppen 100 éve, 1925-ben.
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának Liszt születésnapi estje Liszt Ferenc egyik legtitokzatosabb művével, Orfeusz, a mitikus dalnok alakjának szentelt szimfonikus költeményével kezdődik. A darab különleges, nehezen megragadható formája és mindenféle programtól független, absztrakt zenei anyaga az utóbbi években új elemzői megvilágításba került, a Liszt-kutatás éppúgy felfedezte magának ezt a hallatlanul izgalmas Liszt-kompozíciót, mint a modern zeneesztétika.
„…Thomán István, Bartók[nak] és Dohnányinak egykori mestere Beethoven-estélyt rendezett a Zeneakadémiában.
Ezen az estén három jól ismert művész lép színpadra.
Anton Diabelli a klasszikus stílus egyik szellemes, sziporkázó képviselője. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a nála tíz évvel…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!